Vörösvérsejtszám az 1 µl vérben található vörösvérsejtek száma. Meghatározásához a vért előbb hígítanunk kell, majd Bürker-féle kamrába juttatnunk, melyben a tulajdonképpeni számolást végezzük. A vvt szám függ a tengerszintfeletti magasságtól: ezer méterenként kb. 700 000-el nő. Újszülöttek vvt száma: 5.6 - 6 millió/µl. Az eljárás kiviteléhez szükséges eszközök és anyagok:
1. Melangeur-pipetta (nagy, piros keverővel)
2. Bürker-kamra
3. Hayem-oldat.
A Melangeur-pipetta kapilláris vékonyságúra kihúzott és kalibrált szára módot nyújt pontosan 0,01 ml vér felszívására. A felszívást Hayem-oldatból folytatva megtöltjük a pipetta kiöblösödő részét, ezáltal a vérből százszoros hígítást készítünk.
A Bürker-kamra vastag üveglemez, melynek felső oldalán két lapos, lécszerű kiemelkedés van. Ezek szintje 0,1 mm-rel magasabban van, mint a közöttük fekvő síklapé. Ezért ha a felső oldalt fedőlemezzel takarjuk le, mely a két kiemelkedő lécre támaszkodik, a középső lap és a fedőlemez között 0,1 mm magasságú rés keletkezik. Ebbe szívatjuk be a hígított vért. A középső lapon két, egyenes vonalak által beosztott rész van. Az egymástól 1/20 mm távolságra eső párhuzamos vonalak 1/5 mm oldalhosszúságú négyzeteket határolnak, ezek területe tehát 1/25 mm2, míg a párhuzamos vonal párok metszési helyeinél 1/400 mm2-es négyzetek keletkeznek. A fedőlemez alá beszívatott hígított vér - mely 0,1 mm vastagságú réteget alkot- felülnézetben 1/10x 1/400=1/4000 mm3, ill. 1/10x1/25=1/250 mm3 köbtartalmú hasábok összegeként fogható fel, s a bennük található vörösvérsejtek száma mikroszkópos vizsgálattal pontosan megállapítható. Minden 4 x 4 nagy négyzet által alkotott területet (1 mm2) hármas vonal határol. A nagy négyzetek oldalainál levő téglalapok területe 1/100 mm2, a hozzájuk tartozó hasáb köbtartalma 1/1000 mm3.
A Hayem-oldat (0,5% NaCl, 2,5% Na2S04, 0,025% HgCl2) hipertóniás oldat, mely a hígítás során a vörösvérsejteket zsugorítja, optikai sűrűségüket fokozza.
A számolás kivitele
Megszúrt ujjbegyből enyhe nyomással vért sajtolunk ki (erős nyomás esetén a vér szövetnedvvel hígul), a vércseppből a Melangeur- pipettába az 1-es jelig felszívunk, a pipetta hegyét vattával gondosan letörölgetjük, majd a kiöblösödő részbe, a felső száron levő, 101-es jelig Hayem-oldatot szívunk. A vért néhány perces rázogatással alaposan összekeverjük, majd a pipetta tartalmának kb. felét vattába itatjuk. A hígításból egy cseppet a Bürker-kamra fedőlemeze mellé cseppentünk; a kapillaritás folytán a folyadék az üvegfelületek közé beszívódik. Ugyanezt megismételjük a másik oldalon is. Ügyeljünk arra, hogy a két beosztott részt elválasztó üvegvályúba folyadék ne kerüljön. Ha ez megtörténne, vattával a felesleges folyadékot a fedőlemez szélénél kiitatjuk. A Bürker-kamrát mikroszkóp tárgyasztalára helyezzük, kis nagyítást állítunk be és elvégezzük a számolást. Ennek során kétféle módon járhatunk el: 1. Megszámoljuk a vörösvérsejteket mindkét beosztott területen 40-40 kis négyzetben, s az egyes négyzetek adataiból átlagot képezünk. Az átlagot megszorozva 400000-rel, megkapjuk az 1µl-re eső vörösvérsejtszámot.(1/4000 mm3 a hasáb térfogata, 1/100 a hígítás foka.) Az alsó és jobb oldali vonalakat érintő sejteket a számolásból kihagyjuk. 2. Valamivel gyorsabb (de kevésbé pontos) eljárás a következő. Megszámoljuk a vörösvérsejteket 10 téglában, belőlük összeget képezünk, s ezt tízezerrel megszorozva kapjuk meg a vörösvérsejtszámot (1/1000x10=1/100 mm3 a hasáb térfogata, 1/100 a hígítás foka). Az alsó és jobb oldali vonalat érintő sejteket itt sem számoljuk. Mivel a folyadékban eloszlási inhomogenitás lehetséges, mindkét számolási módszernél a beosztott területek különböző helyeiről válasszuk ki a leszámolandó négyzeteket, ill. téglalapokat. Emberi vér vörösvérsejtszáma férfiben 4,5 millió, nőben 4 millió. Galambban 2 millió, békában 450000 körüli vörösvérsejtet találunk. A számolás hibahatára gondos kivitelnél ± 5%.