A normális emberi vér fehérvérsejtképe az alábbi százalékos megoszlást mutatja:

neutrofil granulociták 65 - 70 %

eozinofil granulociták 2 - 4 %,

bazofil granulociták 0,5 %,

monociták 4 - 8 %,

limfociták 25 - 30 %.

- Vörösvérsejt: bikonkáv, magja nincs, halványpiros, gyakran egymáshoz tapad.

- Thrombocita: magja nincs,vvt-nél kisebb, ovoid v. korong alakú.

- Neutrofil granulocita: gömbölyű, rózsaszín, szegmentált mag.

- Basofil granulocita: mag gyakran S alakú, lila pettyes (granulomok).

- Eosinofil granulocita: vvt-nél nagyobb, vörös, lebenyes mag.

- Monocita: 2x-e a vvt-nek, szemcse nélküli citoplazma, mag nem lebenyezett, excentrikus, babalakú, plazma mélykék színű.

- Limfocita: nagy kerek mag és kevés citoplazma, szabályos gömbölyded sejtek.

Vér alakos elemeinek sorrendje (szám szerint):

-vvt (5x10⁶) > Thromb. (5x10⁵) > neut.gran.(65-70%) > limfocita(25-30%) > monocita(4-8%) > eosin.gr(2-4%) > bas.gr.(0.5%)

Az alakos elemek feladata:

Vörösvérsejt: oxigén szállítás, vércsoport.

Thrombocita: véralvadás.

Granulociták: fertőzés elleni védekezés-fagocitózis.

Monocita: szöveti makrophagok-védekezés-RES.

Limfocita:immunvédekezés, Ig.-ok termelése.

Az előzőekben leírtak alapján vérkenetet készítünk, beszárítjuk, majd PAPPENHEIM szerint megfestjük. E módszerrel a fehérvérsejtek festődési sajátságaik alapján differenciáltan vizsgálhatók. A festéshez May-Grünwald-oldatot (metilénkék és eozin metil-alkoholos oldata) és Giemsa-oldatot (azur-eozinát vizes, glicerines oldata) használunk. A tárgylemezt festőállványra helyezzük, majd May-Grünwald-oldatot öntünk rá. Ennek oldószere, a metil-alkohol, fixálja a kenetet, de a festékek hatása még nem érvényesül. 3 perc fixálás után kb. ugyanannyi desztillált vizet öntünk a kenetre, mint a festékoldat, anélkül, hogy utóbbit leöntenénk. A hígított festék 1 percig marad a keneten, majd leöntjük róla és hígított Giemsa-oldatot cseppentünk rá, állni hagyjuk rajta 10 percig. (A Giemsa-oldat hígítása: 3 csepp törzsoldat 2 ml vízhez.) Desztillált vízzel való alapos lemosás után a tárgylemez másik oldalát metil-alkohollal megtisztítjuk a festéktől, majd a kenetet megszárítjuk. A festett kenetre immerziós olajat cseppentünk, és immerziós lencsével végezzük a kvalitatív vérkép vizsgálatát. A helyesen készített és jól festett keneten a sejtek egyetlen rétegben helyezkednek el, rajta a vörösvérsejtek világos centrumú vörös korongnak látszanak. Közöttük helyezkednek el a fehérvérsejtek és az összecsapódott vérlemezkék. Kvalitatív fehérvérsejtkép vizsgálata Tekintve, hogy fehérvérsejtek nagyobb gyakorisággal a kenet szélén helyezkednek el, a vizsgálatot a szélen kezdjük, majd a tárgylemez közepe felé mozdulunk el a látótérrel. Néhány millimétert a tárgylemez szélével párhuzamosan haladva, visszatérünk annak széléhez, s ott haladunk hasonló távolságot. A lencse tehát meandervonalat rajzolva halad a keneten. Eközben a látótérbe kerülő fehérvérsejteket megszámláljuk és kategorizáljuk. Összesen 100 vagy 200 fehérvérsejtet számolunk, így százalékos megoszlásukat a talált abszolút számokból könnyen kiszámíthatjuk.