Egyenáram hatása az idegre

Ha az idegen egyenáramot vezetünk át, az ideghez tartozó izom az áram indításának és szakításának pillanatában rángást végez, az egyenáram áramlása közben nyugalomban marad. Ingerhatás tehát csak akkor jön létre, ha az egyenáram keletkezik vagy megszűnik. Az egyenáram folyamatos áramlása sem hatástalan az idegre, mind polarizációja, ingerlékenysége és ingerületvezető képessége jelentősen megváltozik. Ez a megváltozott állapot az elektrotónus. Állandó erősségű egyenáram hatására a katód (-) alatt hipopolarizáció és ingerküszöb-csökkenés, az anód (+) alatt hiperpolarizáció és ingerküszöb-emelkedés mutatható ki. Az előbbit katelektrotónusnak, az utóbbit anelektrotónusnak nevezzük. Az áramkör zárásakor a katelektrotónus és az anelektrotónus fokozott mértékben jelentkezik, mint ugyanolyan, de állandó áramerősség hatására. Megfelelő feszültség alkalmazása esetén a katódnál fellépő hipopolarizáció eléri a kritikus küszöböt, és ingerületi folyamat keletkezik. Az áramkör szakításakor a katód alatt a membránpotenciál ugrásszerűen megnövekszik és hiperpolarizáció az ún. posztkatódális depresszió jelentkezik, míg az anód alatt az anelektrotónus megszűntével a membránpotenciál gyorsan csökken és hipopolarizáció, az ún. posztanódális excitáció lép fel. Az előbbi természetesen az ingerküszöb emelkedését, az utóbbi pedig csökkenését jelenti. Bizonyos szinten felül a posztanódális excitációval fellépő hipopolarizáció tovaterjedő akciós potenciált hoz létre az idegen. Megállapítható tehát, hogy egyenáramkör zárása esetén a katódnál, nyitásakor pedig az anódnál keletkezik ingerületi folyamat (poláris ingerület törvénye).

3.2. ábra - Egyenáram hatása az idegre

Egyenáram hatása az idegre

Az ábra a membránpotenciál változását mutatja a katód ill. az anód alatt, négyszögimpulzus hatására

a. Katelektrotónus

b. posztkatódális hiperpolarizáció

c: Anelektrotónus

d. posztanódális hipopolarizáció