A vörösvérsejtek membránját kívülről beborító glikoproteidréteg (glycocalyx) specifikus antigéneket tartalmaz, melyek az egész sejtnek antigén sajátságokat kölcsönöznek. Emberi vörösvérsejtekben legerősebbnek az A-val és B-vel jelzett antigének bizonyultak (agglutinogénnek is nevezik őket), melyek külön-külön és együtt is előfordulhatnak. Ezek az antigének nem specifikusak az emberi fajra, hanem más élőlények (pl. baktériumok) sejtjeihez kötve is előfordulhatnak. Ez utóbbi körülménynek az antitestek képződésében van nagy szerepe. Valamelyik vagy mindkét antigén jelenléte vagy hiánya determinálja egy személy hovatartozását az AB0 vércsoportrendszerben. Ennek alapján megkülönböztetünk A, B, AB és 0 vércsoporthoz tartozó egyéneket. Utóbbiak vérsejtjei egyik antigént sem tartalmazzák. Az egyéni élet folyamán bakteriális antigének hatására az emberi szervezetben ellenanyagok (antitestek) képződnek, de természetesen csak azok maradnak fenn, melyek a szervezetben az ontogenetikus fejlődés kezdetétől jelenlevő antigéneket nem agglutinálják. A típusú ember plazmájában anti-A ellenanyag tehát nem lehet jelen, de mindig van anti-B. AB típusú emberek vérében sem anti-A, sem anti-B nincs, míg 0 típusú emberek vérében mindkettő előfordul. Az antigének és ellenanyagok kombinációja az AB0 rendszerben tehát a következőképpen alakul:
A típusú ember plazmájában anti-B,
B típusú ember plazmájában anti-A,
AB típusú ember plazmájában ----,
0 típusú ember plazmájában anti-A, anti-B ellenanyag található
Hirszfeld: A1 - A és A1 antigén
A - csak A antigén
0 - H antigén
Tulajdonképpen 6 vércsoport: B, 0, A1, A, A1B, AB
Hazai elterjedés: A: 42%,B: 9%, 0: 46%, AB: 3%
Antigének és antitestek (agglutininek) kialakulásának ideje:
- antigén - foetális élet 6. hetétől
- antitest- születés utáni 10. nap körül
Az AB agglutininek kialakulásának oka:
- Baktériumfertőzés hatására (E. Coli - B; Strepptococcus - A)
Felépítés: glikoproteidek, poliszacharidok (galaktóz, acetylaminocukrok, L-fruktóz)
Hogy lehet apaság vizsgálatra használni a vércsoport meghatározást?
- Csak apaság kizárására jó!
- M és N vércsoport meghatározása is kell.
Transzfúzió előtt mit kell elvégezni?
- Vércsoport meghatározást.
- Keresztpróba - a két vér összekeverésénél van-e agglutináció? (Rossz transzfúzió: plazma bilirubin szint nő - sárgaság - vese károsodás)
Fő vérpótlók: - Dextrán (75000 Dalton)
- Kondícionált plazma
Mire kell vigyázni a dextrán molekulasúlyánál?
- 200 000-nél nagyobb - antigén tulajdonságú
- 50 000-nél kisebb átmegy az érfalon
Mi a "titer"? - Egy antitest hányszorosára hígítható, melyeknél még megőrzi az aktivitását. AB0-nál ez 1-2000x.
Ismeretlen csoportú vér hovatartozását ismert csoportú vérszérumok segítségével határozzuk meg (Serotypek, Humán Oltóanyag-termelő Vállalat). Háromféle AB0 serotypet hoznak forgalomba: anti-B (fehér csőben), anti-A (barna csőben), anti-A, anti-B (kék csíkos csőben). Megfelelő jelzésekkel ellátott tárgylemezre egy-egy cseppet helyezünk el a három serotypből. Ezután ujjbegyből vett vér egy cseppjét keverjük hozzájuk, ügyelve arra, hogy a savócseppek össze ne keveredjenek, illetve, hogy a tárgylemezt - amellyel az ujjbegyből a vért levesszük, és a savócseppekhez hozzákeverjük - minden újabb vércsepp levétele előtt megtisztítsuk. A vér és a savócseppek összekeverése után néhány percet várva, leolvassuk a reakció eredményét. Ahol agglutináció következett be, ott a vérsejtek pelyhesen, szemcsésen összecsapódnak, ahol nincs agglutináció, ott a csepp homogén marad. Az agglutinációs reakció képe a négy vércsoport esetében az ábra szerint alakul.
