A normális fehérvérsejtszám: 4 - 8000/µl

A fehérvérsejt változáson alapuló betegségek két fő csoportja:

- Leukocitózis: fhvszám>10000 /µl

fertőzés, gyógyszerek, daganat

- leukopénia : fhvszám<4000 /µl

csontvelőre ható gyógyszerek

A fehérvérsejtszámolás elve és menete:

Az eljárás elve és kivitele alapvetően azonos a vörösvérsejt-számoláséval. Az eljárás kiviteléhez szükséges eszközök és anyagok:

1. Melangeur-pipetta (kicsi, fehér keverővel),

2. Bürker-kamra,

3. Türk-oldat.

A kis Melangeur-pipetta a felszívott vér 10-szeres hígítását teszi lehetővé. A Türk-oldat 0,5 %-os ecetsav metilénkékkel színezve. A Hayem-oldathoz hasonlóan aTürk-oldat is a vér hígításához szükséges, de ennek során a vörösvérsejtek hemolizálódnak, a fehérvérsejtek magvai pedig megfestődnek és könnyen láthatóvá válnak. A számolás kivitele. Ujjbegyből vett vért kis Melangeur-pipetta 1-es jeléig felszívunk, majd a pipetta hegyét gondosan letörölve, a felszívást Türk-oldatból a 11-es jelig folytatjuk. A pipetta tartalmát néhány percig rázogatjuk (végeit hüvelyk- és mutatóujjunk közé fogva), majd annak kb. felét vattába itatjuk, egy cseppet a Bürker-kamra fedőlemeze mellé ejtünk, ahonnan az, az üvegfelületek közé beszívódik. Ezt mindkét oldalon elvégezzük, a felesleges folyadékot a felületekről leitatjuk, s a számolást mikroszkóp kis nagyításával elvégezzük. A számolásnál kétféle módon járhatunk el. 1. Megszámoljuk a fehérvérsejteket mindkét beosztott részen 20-20 nagy négyzetben, az értékekből átlagot képezünk, s azt megszorozzuk 2500-zal (1/250 mm3 a hasáb térfogata, 1/10 a hígítás foka). 2. Megszámoljuk a fehérvérsejteket legalább 3 hármas vonallal határolt (1 mm2 alapterületű) négyzetben, belőlük átlagot képezünk, s ezt 100-zal megszorozva kapjuk a fehérvérsejt számot (1/10 mm3 a hasáb térfogata,1/10 a hígítás foka). Egészséges felnőtt ember fehérvérsejtszáma 4000-8000/µl között van.