Feladatuk a vizsgált jelenség időbeli változásának illetve valamilyen hatás számszerű értékeinek analóg vagy digitális megjelenítése. Ezek a készülékek lehetnek:

1. Rekorderek

2. Oszcilloszkópok

3. Számítógépes megjelenítő és adatfeldolgozó rendszerek.

1. A rekorderek (direktírók) olyan készülékek, amelyeknél egy állandó sebességgel haladó papírcsíkon (ez az időtengely) az írómű a vizsgált jel nagyságának megfelelő kitéréssel egy görbét jelenít meg.

2. Az oszcilloszkópoknál az időtengelyt a katódsugárcsőre egy állandó sebességgel futó vízszintes elektronsugár rajzolja fel. Az elektronsugár függőleges kitérése a vizsgált jel nagyságának felel meg. Az előző készülékek csak az elsődleges görbét jelenítik meg. Ezekből a görbékből számszerű értékek csak matematikai műveletek segítségével állapíthatók meg, ez fáradságos és időrabló munka.

3. A számítógépes megjelenítő és adatfeldolgozó rendszerek egyesítik magukban a megjelenítés, tárolás és a paraméterek kiszámításának feladatát. A biológiai jeleket az átalakítók és erősítők analóg módon dolgozzák fel, tehát időben folyamatosan. A számítógép viszont csak számszerűsített értékkel tud működni. Az analóg jeleket tehát a számítógép számára érthető számokká kell átalakítani. Azt az egységet, amely ezt az átalakítást elvégzi analóg-digitális átalakítónak (AD konvertereknek) nevezzük. Működésének lényege az, hogy az időben folyamatos analóg jelet időszeletekre osztja, és minden időszeletben megjelenő jel amplitúdójához nagyságának megfelelő számot rendel. Fontos feladat a mintavételezési frekvencia beállítása is. Alapszabály az, hogy a vizsgálandó biológiai jel várható legmagasabb frekvencia értékének minimum a 2-2.5-szeres értékével kell a mintavételezést elvégezni. Ennél kisebb mintavételezési frekvencia pontatlan mérést eredményez, a sokkal magasabb mintavételezési frekvencia hibát nem okoz, viszont túlságosan nagy tárolókapacitást igényel. A számítógép a továbbiakban ezekkel a számokkal dolgozik.