Azt a legkisebb távolságot, amelyen belül a bőrt azonos időben ért két különböző nyomásinger még két külön pontként észlelhető, tapintási (taktilis) feloldóképességnek vagy érzéskörnek nevezzük. A vizsgálatokhoz speciális, Weber-féle tapintókörzőt, vagy közepes (tompított) végű körzőt használunk. A tapintókörző hegyeit azonos időben a kísérleti személy adott bőrfelületéhez érintjük, majd a körzőhegyek egymáshoz közelítésével megkeressük azt a legkisebb távolságot, amit az adott személy még két pontként érzékel. A kísérletet elvégezzük több testtájon is (kézhát, arc, ajkak, hát, stb.), majd összehasonlítjuk az eredményeket. (A kísérleti személynek nem szabad látnia a tapintókörzőt!) A bőrben található tapintási receptorok sűrűsége a nyelv hegyén adódik a legnagyobbnak (a feloldóképesség itt kb. 1 mm), az ún. szimultán küszöbérték az ajkakon és az orrhegyen 5-7 mm, a hát közepén pedig akár 67 mm is lehet. A körzőhegyeket egymásután érintve az adott bőrfelülethez megkaphatjuk a szukcesszív küszöbértéket, ami a szimultán küszöbértéknél általában kisebb.