Prokarióták
Eukarióták
Sejtkapcsoló sruktúrák
Szomatikus sejtek
Gaméták
Diploid
Haploid
Mitózis
Meiózis
Sejtciklus fázisai
Sejtmembrán
Glikokalix
Membránlipidek
Liposzóma
Membránproteinek
Passzív diffúzió
Aktív transzport
Uniport
Szimport
Antiport
Intracelluláris kompartmentalizáció
Vezikuláris transzport
Exocitózis
Endocitózis
Fagocitózis
Fagoszóma
Primer lizoszóma
Szekunder lizoszóma
Reziduális test
Transzcitózis
Membránkörforgás
Durva felszínű endoplazmatikus retikulum
Sima felszínű endoplazmatikus retikulum
Golgi-apparátus
Citoszkeleton
Mikrotubulus
Kinezin
Dinein
Centriólum
Csilló
Aktin
Miozin
Intermedier filamentum
Magmembrán
Magpórus
Nukleocitoplazmatikus transzport
Kromatin
Heterokromatin
Eukromatin
DNS
RNS
Nucleolus
Mitokondrium
MEGOLDÁSOK
A sejtes szerveződés egyik formája, nincs valódi sejtmagjuk, a maganyag diffúzan helyezkedik el a citoplazmában, genomja egyetlen cirkuláris DNS molekula. Nincs citoplazmatikus membránrendszerük, nincsenek sejtorganellumaik, nincs citoszkeletonjuk.
Valódi sejtmaggal rendelkeznek, a maganyag elhatárolódik a citoplazmától, így az RNS és a fehérje szintézis folyamata már térben és időben is elkülönül. Van citoplazmatikus membránrendszerük, sejtorganellumaik, citoszkeletonjuk is.
Ahhoz, hogy a sejtek tartós kapcsolatokat és együttműködést tudjanak kialakítani sejtkapcsoló struktúrákra van szükség. Például gap junction (elektromos szinapszis vagy réskapcsolat), tight junction (zonula occludens), övdezmoszóma (zonula adherens), foltdezmoszóma (macula adherens), hemidezmoszóma.
Testi sejtek, melyek mitótikusan osztódnak, diploidok.
Ivarsejtek, meiótikus osztódással jönnek létre, haploidok.
A sejt a fajra jellemző kromoszómakészlettel rendelkezik (szomatikus sejtek).
A sejt a fajra jellemző kromoszómakészlet felével rendelkezik (ivarsejtek).
Számtartó sejtosztódás, melynek során két diploid utódsejt jön létre.
Számfelező sejtosztódás, melynek során négy haploid utódsejt jön létre.
A sejt élete során osztódási és nyugalmi szakaszok ciklusosan váltakoznak. Az osztódások közti interfázisban a sejt felkészül az osztódásra. Felhalmozódnak a replikációs enzimek (G1), megkettőződik a genom (S), a sejt folyadékot vesz fel, növekszik a térfogata (G2), majd bekövetkezik a sejt osztódása (M). A folyamat szigorú szabályozás alatt áll.
Egyidejűleg elhatárolja, és összeköti a sejtet a környezetével. kb. 8-10nm vastag lipid kettős réteg (hidrofil feji és hidrofób farki régió), melyben mozaikszerűen fehérjék (integráns és perifériás) helyezkednek el.
Az állati sejtek plazmamembránjának külső felszínén lévő szénhidrát réteg. A cukormolekulák a fehérjékhez (glikoprotein) és a lipidekhez (glikolipid) is kapcsolódhatnak.
Lehetnek foszfolipidek, glikolipidek és ide tartozik a koleszterin is. A koleszterin szteránvázas vegyület, kis mennyiségben esszenciális a sejtek számára. Merevíti a membránt, növeli a membrán rigiditását, ezáltal csökkenti annak átjárhatóságát.
Ha a lipid kettős réteg bezáródik. Két vizes közeget határol el.
Ionpumpák, csatornafehérjék, receptorproteinek, enzimek és struktúrfehérjék, melyek biztosítják az ionok mozgását, aktív transzportját, kötőhelyeket biztosítanak különböző ligandok számára és fenntartják a membrán szerkezetét, stabilitását.
A membrán két oldala között koncentráció grádiens mentén mozognak a részecskék, a folyamat energiát nem igényel.
Az anyagok mozgása koncentráció grádiens ellenében (kisebb koncentrációtól a nagyobb koncentráció felé) történik, a transzporthoz energia (ATP) szükséges.
Másodlagos aktív transzport egy típusa, mely során egy molekula szállítódik egy irányba a membránon keresztül.
Másodlagos aktív transzport egy típusa, mely során két molekula szállítódik egy irányba a membránon keresztül.
Másodlagos aktív transzport egy típusa, mely során két molekula szállítódik ellentétes irányba a membránon keresztül.
A sejten belül különböző kompartmentek, sejtorganellumok alakulnak ki, melynek révén a különböző anyagok helye, mennyisége meghatározottá válik, az anyagok irányított transzporttal jutnak el a felhasználási helyükre, irányított exo- és endocitózis valósulhat meg.
A különböző anyagok vezikulákba csomagolva szállítódnak. Ez biztosítja a kapcsolatot az egyes organellumok között, illetve az organellumok és a sejtmembrán között.
A vezikulákban szállított exportra szánt anyagok kiürülnek az extracelluláris térbe (kijutnak a sejtből).
Különböző anyagok irányítottan, vezikulákba csomagolva jutnak be a sejtbe.
Emésztésre szánt nagy részecskék (baktériumok, sejttörmelék, elhalt sejtek) bekebelezése. Fagocitózisra specializálódott sejtek a makrofágok.
Bekebelezett részecskét tartalmazó vezikula.
Savas pH-n működő hidrolitikus enzimeket, emésztőenzimeket tartalmaz.
Fagoszóma és primer lizoszóma összeolvadásával jön létre, ebben megy végbe az emésztés.
A meg nem emésztett anyagok hosszú időn át megmaradnak a citoplazmában reziduális test formájában.
A szállítandó anyag a sejt egyik pólusán bekebeleződik, vezikulába csomagolva szállítódik a sejt másik pólusára, ahol kijut a sejtből.
Az exo- és endocitózis folyamata szigorúan kapcsolt, ez biztosítja, hogy a membrán felszíne mindig állandó marad és folyamatosan megújul.
Membránnal határolt üregrendszer, tubuláris elemekből épül fel. A szekretoros és membránfehérjék szintézise a DER kötött riboszómáin megy végbe.
Membránnal határolt üregrendszer, tubuláris elemekből épül fel. Felszínén nincsenek riboszómák, fontos szerepet játszik a lipidek, zsírsavak és szteroidok szintézisében.
Ciszternákból (lapos zsákszerű képződmények) és vezikulákból álló membránrendszer, ahol a fehérjék végső módosítása (glikoziláció, diszulfidhidak kialakulása) és szortírozása történik.
Fehérjék polimerjeiből felépülő citoplazmatikus hálózatok öszessége. Részt vesz a sejt szilárdításában, a sejten belüli anyagtranszportban, a sejt mozgásában és alakjának meghatározásában. 3 fő filamentum típus alkotja: mikrotubulusok, mikrofilamentumok és intermedier filamentumok.
24-25 nm átmérőjű, tubulin heterodimerekből polimerizációval felépülő citoszkeletális filamentum. Fontos szerepet játszanak a vezikulák irányított transzportjában és a sejt alakjának megőrzésében.
ATPáz aktivitással rendelkező motorfehérje, az anterográd transzportot (sejtközpontból a periféria felé) segíti.
ATPáz aktivitással rendelkező motorfehérje, a retrográd transzportot (perifériáról a sejtközpont felé) segíti.
Mikrotubulusokból felépülő hengeres struktúra (a mikrotubulusok hármasával „összenőve” 9 csoportot alkotnak). A mikrotubulusok képződéséhez biztosít nukleációs helyet (mikrotubulus organizáló központ), valamint irányítja a sejtosztódást.
Jellegzetes csapkodó mozgást mutató sejtnyúlvány (cilium), mikrotubulusokból épül fel (9x2 duplett + 2 szinglett mikrotubulus). Mozgásával elősegíthet sejtmozgást vagy a környező folyadék mozgását.
7-9 nm átmérőjű mikrofilmentum. Gyakran képez a sejtmembrán alatt sűrű szövedéket, merevíti a mikrobolyhok tengelyét, szabályozza az idegsejtek axonnövekedését, fontosak a sejtek mozgásában és migrációjában.
Az aktin motorfehérjéje, ATPáz aktivitással rendelkezik. Az aktinnal együtt alkotják az izom működési egységét (sarcomer), biztosítják az izom kontrakcióját és relaxációját.
Kb. 10 nm átmérőjű citoszkeletális elem, a mozgásban csak passzív szerepet tölt be, szilárdítja a szöveteket, rugalmasságot ad. Például neurofilamentum, keratin.
A sejtmagot (nucleus) körülvevő kettős membrán. A belső membrán közvetlenül kapcsolódik a kromatin széli rétegéhez, a külső membrán pedig a durva felszínű endoplazmatikus retikulumhoz. A két membrán között a perinukleáris tér van.
A kettős magmembrán a sejtmag pórusainál látszólag összeolvad, vékony hártya (diaphragma) borítja. Ezen keresztül zajlik a sejtmag és a citoplazma közti transzport. Speciális membránfehérjékből (nukleoporin fehérjék) áll, szabályos csatornaként működik.
Ennek révén a sejtmagban képződő érett mRNS a magpórusokon keresztül szállítófehérjék segítségével jut ki a citoplazmába, ahol végbemehet róla a fehérjeszintézis.
Nem osztódó sejtekben a DNS kromatin formájában van jelen. A kromatin nem más, mint hiszton és nem hiszton fehérjékkel bonyolult kapcsolatot alkotó DNS, mely több szinten szerveződik.
Erőteljesen kondenzált (csomagolt) és transzkripcionálisan inaktív DNS-t tartalmaz, vagyis nem történik róla mRNS szintézis.
Kevésbé csomagolt (dekondenzált) és transzkripcionálisan aktív DNS-t tartalmaz, melyről mRNS szintetizálódik.
Dezoxiribonukleinsav, 3’-5’ foszfodiészter kötéssel kapcsolódó nukleotidokból épül fel, a két polinukleotid lánc kettős hélix szerkezetet alakít ki. A nukleotidok 3 komponensből állnak: bázisok (purin: adenin, guanin és pirimidin: citozin, timin), cukor (dezoxi-ribóz) és foszforsav.
Ribonukleinsav, mely nukleotid egységekből épül fel. A nukleotidok 3 komponensből állnak: bázisok (purin: adenin, guanin és pirimidin: citozin, uracil), cukor (ribóz) és foszforsav. Típusai: mRNS (messenger, hírvivő), tRNS (transzfer), rRNS (riboszomális).
Sejtmagvacska, a sejtmagban található, feladata a rRNS szintézise, mely a fehérjeszintézishez nélkülözhetetlen riboszómák építőeleme. Részei: alapállomány (pars amorpha), filamentózus rész (nucleonema), szemcsék (granulumok).
Kettős membránnal határolt sejtorganellum, ATP szintézisre specializálódott, mely a sejt különböző folyamataihoz biztosít energiát. A külső membrán sima, a belső sok helyen begyűrődik a mitokondrium belsejébe (krriszták vagy tubulusok). Változatos alakúak, számuk a sejt energiaigényének megfelelően alakul. Szemiautonóm (félig önálló) organellum: saját génexpressziós rendszerel rendelkezik, de rá van utalva a sejt génexpressziós rendszerére.
I. Prokarióták, eukarióták, sejtoztódás, sejtciklus, biológiai membránok
Mi nem igaz az eukariótákra?
A) valódi sejtmaggal rendelkeznek
B) RNS és fehérje szintézis térben és időben együtt megy végbe
C) vannak intracelluláris kompartmentjeik
Melyik jelátviteli típusra igaz: a jeltermelő és a célsejt ugyanaz.
A) parakrin
B) autokrin
C) endokrin
Mi igaz a gamétákra?
A) diploidok, mitótikus osztódással alakulnak ki
B) haploidok, mitótikus osztódással jönnek létre
C) haploidok, meiótikus osztódással alakulnak ki
A mitotikus osztódásra nem igaz, hogy
A) két diploid utódsejtet eredményez
B) már az interfázis végén megkettőződnek a centriólumok
C) a homológ kromoszómapárok a sejt egyenlítői síkjába rendeződnek
Mi történik a sejtciklus G1 fázisában?
A) a sejt folyadékfelvétellel növeli a térfogatát
B) megkettőződik a genom
C) replikációs enzimek halmozódnak fel a sejtben
Mi történik a sejtciklus interfázisában?
A) a sejt felkészül az osztódásra
B) a sejt kettéosztódik
C) a sejt pihen, nem csinál semmit
Mi jellemzi a statikus sejtpopulációt?
A) magas mitotikus aktivitás
B) a sejtek nem osztódnak
C) sérülés esetén fokozódik a mitotikus aktivitásuk
A bőr felszínét borító hámsejtek melyik sejtpopulációhoz tartoznak?
A) statikus
B) stabil
C) megújuló
Mennyi energia keletkezik 1 molekula glükóz lebontásával aerob körülmények között?
A) 2 ATP
B) 32 ATP
C) 36 ATP
Mi igaz a plazmamembránra?
A) a lipid monolayerbe beépülő integráns fehérjék teljesen átérik a membránt
B) a lipidek és fehérjemolekulák szabadon mozoghatnak a membránban
C) a hidrofil farki zsírsavláncok a bilayer belseje felé néznek
Mi a glikoprotein?
A) zsírsavakhoz kapcsolódó szénhidrátlánc
B) fehérjékhez kapcsolódó szénhidrátlánc
C) proteinekhez kapcsolódó glicerol
Mi igaz a koleszterinre?
A) olyan memránfehérje, mely befolyásolja a membrán átjárhatóságát
B) a sejtek számára kis mennyiségben nélkülözhetetlen membránlipid
C) fluiditást növelő szteránvázas vegyület
MEGOLDÁSOK - I. Prokarióták, eukarióták, sejtoztódás, sejtciklus, biológiai membránok
Mi nem igaz az eukariótákra?
B) RNS és fehérje szintézis térben és időben együtt megy végbe
Melyik nem dezmoszóma?
C) zonula occludens
Mi igaz a gamétákra?
C) haploidok, meiótikus osztódással alakulnak ki
A mitotikus osztódásra nem igaz, hogy
C) a homológ kromoszómapárok a sejt egyenlítői síkjába rendeződnek
Mi történik a sejtciklus G1 fázisában?
C) replikációs enzimek halmozódnak fel a sejtben
Mi történik a sejtciklus interfázisában?
A) a sejt felkészül az osztódásra
Mi jellemzi a statikus sejtpopulációt?
B) a sejtek nem osztódnak
A bőr felszínét borító hámsejtek melyik sejtpopulációhoz tartoznak?
C) megújuló
Mennyi energia keletkezik 1 molekula glükóz lebontásával aerob körülmények között?
C) 36 ATP
Mi igaz a plazmamembránra?
B) a lipidek és fehérjemolekulák szabadon mozoghatnak a membránban
Mi a glikoprotein?
B) fehérjékhez kapcsolódó szénhidrátlánc
Mi igaz a koleszterinre?
B) a sejtek számára kis mennyiségben nélkülözhetetlen membránlipid
II. Plazmamembrán, intracelluláris kompartmentalizáció, vezikuláris transzport, membránkörforgás
Mi igaz a Na+-K+ pumpára?
A) a két ion transzportja koncentráció grádiens mentén történik
B) a sejtből 3 Na+ jut ki 2K+ ellenében ATP felhasználásával
C) a sejtbe 3 Na+ jut be 2K+ ellenében ATP felhasználásával
Mi történik szimport során?
A) kétféle molekula szállítódik egy irányba a membránon keresztül
B) kétféle molekula szállítódik ellentétes irányba a membránon keresztül
C) egy molekula szállítódik egy irányba a membránon keresztül
Mi igaz a membránon keresztüli transzportra?
A) a membrán jól átjárható a gázok és a glükóz számára
B) a sejtek csak aktív transzporttal képesek felvenni az ionokat, a zsíroldékony vitaminokat és az etanolt is
C) a membrán jól átjárható a lipofil anyagok számára, azonban az ionokat, aminosavakat csak aktív transzporttal képesek felvenni a sejtek
Mi nem tartozik a membránfehérjék közé?
A) receptorfehérjék
B) koleszterin
C) ionpumpák
Hogyan hívjuk a nagyobb részecskék bekebelezését?
A) fagocitózis
B) pinocitózis
C) exocitózis
Melyik sejttípus specializálódott fagocitózisra?
A) vörösvérsejt
B) makrofág
C) fibrocita
Melyik állítás igaz a primer lizoszómára?
A) emésztőenzimek találhatók benne
B) ebben megy végbe a fagocitált részecske emésztése
C) ez a bekebelezett részecskét tartalmazó vezikula
Mi a reziduális test?
A) emésztésre váró részecskék
B) emésztőenzimeket termelő test
C) megemészthetetlen anyagok
Mi történik, ha egy fehérje kiürül a sejtből?
A) membránveszteség
B) mindig valamilyen molekula endocitózisa követi
C) legalább egy üres vezikula endocitózisa követi
Mi igaz simafelszínű endoplazmatikus retikulumra?
A) riboszómáin megy végbe a lipidek szintézise
B) fontos a zsírsav- és szteroidszintézisben
C) szekretoros és membránfehérjék szintézisében fontos
Hova jut a megszintetizált fehérje az endoplazmatikus retikulumból?
A) vezikulába csomagolva a sejtmembránhoz szállítódik, majd kiürül a sejtből
B) Golgi-apparátus transz oldalára
C) Golgi-apparátus cisz oldalára
Mi a chaperone fehérjék feladata?
A) ellenőrzik, hogy a fehérjék helyes térszerkezetet vesznek-e fel
B) glikozilálják a megszintetizált polipeptidláncot
C) szignálszekvenciával látják el az újonnan szintetizálódó fehérjéket
Mi nem történik a Golgi-apparátusban?
A) a fehérjék szortírozása
B) O-kötésű glikoziláció
C) N-kötésű glikoziláció
Mi a szekunder lizoszóma feladata?
A) a fagoszómához szállítja az emésztőenzimeket
B) ebben megy végbe a bekebelezett részecske emésztése
C) ebben szállítódik a fehérje az endoplazmatikus retikulumból a Golgiba
Hol hagyja el a módosított fehérje a Golgi-apparátust?
A) a Golgi transz oldalán
B) a Golgi mediális részén
C) a Golgi cisz oldalán
MEGOLDÁSOK - II. Plazmamembrán, intracelluláris kompartmentalizáció, vezikuláris transzport, membránkörforgás
Mi igaz a Na+-K+ pumpára?
B) a sejtből 3 Na+ jut ki 2K+ ellenében ATP felhasználásával
Mi történik szimport során?
A) kétféle molekula szállítódik egy irányba a membránon keresztül
Mi igaz a membránon keresztüli transzportra?
C) a membrán jól átjárható a lipofil anyagok számára, azonban az ionokat, aminosavakat csak aktív transzporttal képesek felvenni a sejtek
Mi nem tartozik a membránfehérjék közé?
B) koleszterin
Hogyan hívjuk a nagyobb részecskék bekebelezését?
A) fagocitózis
Melyik sejttípus specializálódott fagocitózisra?
B) makrofág
Melyik állítás igaz a primer lizoszómára?
A) emésztőenzimek találhatók benne
Mi a reziduális test?
C) megemészthetetlen anyagok
Mi történik, ha egy fehérje kiürül a sejtből?
C) legalább egy üres vezikula endocitózisa követi
Mi igaz simafelszínű endoplazmatikus retikulumra?
B) fontos a zsírsav- és szteroidszintézisben
Hova jut a megszintetizált fehérje az endoplazmatikus retikulumból?
C) Golgi-apparátus cisz oldalára
Mi a chaperone fehérjék feladata?
A) ellenőrzik, hogy a fehérjék helyes térszerkezetet vesznek-e fel
Mi nem történik a Golgi-apparátusban?
C) N-kötésű glikoziláció
Mi a szekunder lizoszóma feladata?
B) ebben megy végbe a bekebelezett részecske emésztése
Hol hagyja el a módosított fehérje a Golgi-apparátust?
A) a Golgi transz oldalán
III. Citoszkeleton
Melyik citoszkeletális elem nem vesz részt aktívan a sejten belüli mozgásokban?
A) mikrotubulus
B) mikrofilamentum
C) intermedier filamentum
Mi igaz a mikrotubulusokra?
A) dinamikusan instabilak
B) 7-9 nm átmérővel rendelkeznek
C) passzívan vesz részt a sejtmozgásokban
Mi nem igaz a kinezinekre?
A) aktinhoz kapcsolódnak
B) motorfehérjék
C) sejten belüli anyagtranszportot segítik
Milyen speciális struktúra kialakításában vesznek részt a mikrotubulusok?
A) mikrovillus
B) csilló
C) mikroboholy
Melyik struktúrában lelhető fel a „9x3-as” mikrotubuláris szerkezet?
A) csilló
B) mikrovillus
C) centriolum
Mi történik, ha a csilló dinein karjai genetikusan hiányoznak?
A) szabálytalan, kontrollálatlan csillómozgás
B) csillómozgás hiánya
C) csillómozgás fokozódása
Melyik citoszkeletális elem merevíti a mikrobolyhok tengelyét?
A) mikrotubulus
B) aktin mikrofilamentum
C) intermedier filamentum
Mi harántcsíkolt izom müködési egysége?
A) izomrost
B) miofilamentum
C) szarkomer
Mi az intermedier filamentumok fő feladata?
A) sejtmozgások nélkülözhetetlen eleme
B) sejt alakjának meghatározása és fenntartása
C) rugalmasságot ad a szövetnek
Mi a keratin?
A) mikrotubulus
B) aktin mikrofilamentum
C) intermedier filamentum
MEGOLDÁSOK - III. Citoszkeleton
Melyik citoszkeletális elem nem vesz részt aktívan a sejten belüli mozgásokban?
C) intermedier filamentum
Mi igaz a mikrotubulusokra?
A) dinamikusan instabilak
Mi nem igaz a kinezinekre?
A) aktinhoz kapcsolódnak
Milyen speciális struktúra kialakításában vesznek részt a mikrotubulusok?
B) csilló
Melyik struktúrában lelhető fel a „9x3-as” mikrotubuláris szerkezet?
C) centriolum
Mi történik, ha a csilló dinein karjai genetikusan hiányoznak?
B) csillómozgás hiánya
Melyik citoszkeletális elem merevíti a mikrobolyhok tengelyét?
B) aktin mikrofilamentum
Mekkora az átmérője az intermedier filamentumnak?
A) 10 nm
Mi az intermedier filamentumok fő feladata?
C) rugalmasságot ad a szövetnek
Mi a keratin?
C) intermedier filamentum
IV. Sejtmag és mitokondrium
Melyik sejtorganellum nem rendelkezik kettős membránnal?
A) sejtmag
B) mitokondrium
C) endoplazmatikus retikulum
Mi nem igaz a nukleocitoplazmatikus transzportra?
A) magpórusokon keresztül zajlik le
B) transzkripciót követően a pre mRNS így jut ki a citoplazmába, hogy ott megérjen és fehérje képződjön róla
C) a citoplazmában szintetizálódó magfehérjék a transzport révén a magba jutnak
Mi igaz a heterokromatinra?
A) transzkripcionálisan inaktív
B) róla RNS szintetizálódik
C) dekondenzált
Mi a sejtmagvacska feladata?
A) a sejtmag feladatainak szabályozása
B) ATP szintézis
C) rRNS szintézis
Mi a mitokondrium elsődleges feladata?
A) Ca-sókat tartalmazó granulumok tárolása
B) ATP szintézis
Melyik sejtben található több mitokondrium?
A) szívizomsejtben
B) bőr hámsejtben
Mitől függ, hogy mennyi mitokondrium található egy sejtben?
A) mekkora a sejt mérete
B) milyen a sejt energiaigénye
C) mekkora a sejt mitotikus aktivitása
Melyik organellum szemiautonóm?
A) sejtmag
B) sejtmagvacska
C) mitokondrium
IV. MEGOLDÁSOK - Sejtmag és mitokondrium
Melyik sejtorganellum nem rendelkezik kettős membránnal?
C) endoplazmatikus retikulum
Mi nem igaz a nukleocitoplazmatikus transzportra?
B) transzkripciót követően a pre mRNS így jut ki a citoplazmába, hogy ott megérjen és fehérje képződjön róla
Mi igaz a heterokromatinra?
A) transzkripcionálisan inaktív
Hány kromoszómája van az embernek?
B) 23 pár
Mi a sejtmagvacska feladata?
C) rRNS szintézis
Mi a mitokondrium elsődleges feladata?
B) ATP szintézis
Melyik sejtben található több mitokondrium?
A) szívizomsejtben
Mitől függ, hogy mennyi mitokondrium található egy sejtben?
B) milyen a sejt energiaigénye
Melyik organellum szemiautonóm?
C) mitokondrium