A tesztet az emberi test dinamikus terhelhetőségének felmérésére fejlesztették ki 1942-ben a Harvard College-ban. A kísérleti alany állandó ütemben olyan természetes jellegű munkát végez, amely arányos a testsúlyával. Mivel a gyakorlat során több erőteljes izomcsoport dolgozik, a légzési és keringési rendszer terhelt. A terhelhetőséget (fitness) a keringési rendszer nyugalomba való visszatérése alapján mérjük.
Páronként lépjünk fel-le egy 50 cm magas padra percenként 30-szor 5 percen keresztül. Mérjük a gyakorlat után eltelt időt és számoljuk társunk pulzusát a 60.-90., a 120.-150. és a 180.-210. másodperc között. A Harvard-teszt indexet az alábbiak szerint számíthatjuk ki:
Index = 300x100/(2A),
ahol A az első, a második és a harmadik percben kapott pulzusszámok összege. A 8000 férfi kollégistán végzett normálérték-vizsgálatok alapján a terhelhetőség indexei a következők: 55 alatt gyenge, 55-64-ig átlagon aluli, 65-79-ig átlagos, 80-99-ig jó, 90 fölött kitűnő.
Index =
Minősítés:
