A tüdős csigák (Pulmonata) légzőszerve a köpenyüreg falából alakul ki. A légző funkciókat a köpenyfal belső oldala végzi. A légző felületet a köpenyfalnak a köpenyüregbe nyomuló lécei (trabeculae) növelik. A légző hám egyrétegű köbhám, alatta lakuna rendszerrel átjárt kötőszöveti réteget találunk érszinuszokkal, kapillárisokkal és izomnyalábokkal. A szívbe futó vena pulmonalis fő ágai a trabeculák gerincén haladnak, falukat endothelium béleli, amit körkörös és hosszanti izomréteg vesz körül. A lakuna rendszerben áramló hemolimfa hemocianinja köti meg az oxigént, amely oxigenált állapotban kék (abszorpciós maximuma 570nm), deoxigenáltan színtelen. A hemocianinban nincs hem ekvivalens csoport (szerkezete a tirozináz enzimekhez hasonló), 2 Cu2+ köt egy O2-t, a molekula O2-kötő képessége 0,38 ml/g, ami ~30 %-a a hemoglobinénak. A hemocianint a csigák kötőszöveteiben szétszórtan elhelyezkedő pórussejtek exocitózissal juttatják a testfolyadékba. A légcsere a köpenyüreg térfogatváltozásával történik. A levegő a légzőnyíláson (pneumostoma) át kerül a tüdőbe. Belégzéskor a köpenyüreg visceralis fala (diaphragma) lesüllyed, a köpenyüreg kitágul, majd a pneumostoma bezárul. Kilégzéskor a diaphragma elernyed, a pneumostoma kinyílik és a lecsökkent térfogatú köpenyüregből az elhasznált levegő távozik. Belégzést idéz elő az is, ha a csiga előbújik a házból, míg a kilégzés alternatív formája a házba való visszahúzódás.

Feladat

A légzőmozgásokat a légzőnyílás nyitódása és záródása, illetve a köpeny mozgása alapján kísérhetjük figyelemmel. Távolítsuk el az állatok héját a szájadéktól kiindulva az első kanyarulat harmadáig, vigyázva a köpeny épségére. Határozzuk meg a kísérleti állatok percenkénti légzésszámát nyugalomban, karbogénben (95 % O2 és 5 % CO2) és CO2-dal dúsított környezetben, majd adjuk meg a változások szignifikancia szintjét.